Kigyűjtettem az ügyvédjelöltekkel pontosan -ahogy kérted- mi az, ami jár a kettős állampolgároknak, és hogy ez kb. mennyibe kerül neked havonta. Arra kérlek, ha már ennyit dolgoztak vele, küld tovább ismerőseidnek, legyen nyilvános, biztos őket is érdekli, hogy is van ez jog szerint.

Először is több véleményt hangoztatnak, ami jogi nonszensz, ezek inkább kampányfogások, mint valóság, de ezt már megszoktuk. Evidenciák:

I. Nincs különbség állampolgár és állampolgár között. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek jár minden szolgáltatás, aki magyar állampolgár, nincs olyan, hogy másodrendű vagy kis állampolgár, vagy csak útlevelet kap, vagy csak munkavállalásit, vagy egyebet, minden jár, ha a népszavazás eredményes.

 

Jogi értelemben ugyan csak egyfajta állampolgárság van, de a hozzáfűzött jogosítványok körét illetően a ma hatályos jogrendben is számos olyan rendelkezés van, ami különbséget tesz a Magyarországon élő és a magyarországi lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok között. A választójog, a szociális, családügyi ellátások mind magyarországi lakhelyhez kötöttek, az egészségügyi ellátások szintén, ezen kívül a szociális ellátások esetében a rászorultságot is igazolni kell, illetve az egészségügyi ellátások pedig döntően járulékfizetés-kötelesek. A nyugdíjhoz hosszú szolgálati idő és sok évi járulékfizetés szükséges. Egyébként pedig az állampolgársághoz fűződő jogok köre a lakhellyel rendelkező és nem rendelkező állampolgárok között az indokolt különbségtétel keretei között jogszabályi eszközökkel megfelelően változtatható azon elv szerint, hogy lehetőleg a közteherviselésben való részvétel legyen a pénzbeli juttatások alapja. Végül pedig fontos rögzíteni, hogy számos alkotmányos alapjog és ellátás megillet számos Magyarország területén tartózkodó nem magyar állampolgárt, pl. nálunk dolgozó EU polgárok és családtagjaik jogosultak a családtámogatási ellátásokra (családi pótlék, gyermekgondozási támogatás, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás; anyasági támogatás), illetve egyes szociális ellátásokra (átmeneti segély, időskorúak járadéka)

 

II. Nem kell ideköltözni ahhoz, hogy a jogosultságokat megkapd, elég egyetlen napot hivatalosan itt dolgozni, vagy elég csupán egy ideiglenes lakcímmel rendelkezni.

Ez téves. A szocális és családügyi ellátások magyarországi lakhelyhez kötöttek, az egészségügyi ellátások döntően járulékfizetéshez,  gyed pedig  korábbi, legalább 180 napos  munkaviszonyhoz. A szociális ellátások ezen felül rászorultság alapján adhatók a rendelkésre álló források kereti között és nem alanyi jogon járnak. 

III. Nincs semmilyen adóbefizetése külhoni magyaroknak, tehát minden költséget nekünk kell állnunk. (Ezt egyébként könnyen
kiderítheted, elég, ha azt mondod, hogy szeretnél befizetni ebbe az önkéntes alapba, csak adják meg a számlaszámát! Nem fognak tudni ilyen számlaszámot mondani)

Ez súlyos tévedés. Jelenleg a Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint kb. 50 ezer külhoni magyar végez munkát nálunk, ez után évente átlagbérrel számolva (bruttó 123 ezer forint) megóvatosabb  számítások szerint is kb. évi 50 milliárd forint közterhet (adót és járulékot) fizetnek be a magyar államkasszába. Ebből a határon túli magyarság jelenleg ennek csak töredékét kapja meg.

 

1993. évi LXXVIII. törvény

a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról

34. § (1) Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét és az önkormányzati lakbértámogatást önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) A lakbér mértékét a lakás alapvetõ jellemzõi, így különösen: a lakás komfortfokozata, alapterülete, minõsége, a lakóépület állapota és településen, illetõleg a lakóépületen belüli fekvése, továbbá a szerzõdés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatás figyelembevételével kell meghatározni.

(3) Az önkormányzati lakbértámogatás mértékét és feltételeit a bérlõk vagyoni, jövedelmi, szociális és egyéb körülményeihez igazodóan kell megállapítani.

(4) Önkormányzati rendelet határozza meg az önkormányzati lakbértámogatásra való jogosultság megállapításának eljárási rendjét és a lakbértámogatás folyósításának módját.

Kik jöhetnek?
A magyarigazolvánnyal rendelkezők szinte automatikusan. Kb. 800.000 fő. Várhatóan ez kiegészül a magyarul beszélő románokkal a magyar ajkú romániai romákkal, illetve azokkal a magyarokkal, akik érdektelenség miatt nem  váltották ki magyarigazolványukat, de (HELYESEN!) magyarnak vallják magukat.
Ez mindösszesen: 4.950.000 fő
Nyilván nem fog mindenik élni ezzel a lehetőséggel, de túlnyomó többségük igen, ezért én a számolásokhoz a biztos 800.000 főt vettem,  ennél csak több lehet, de nem lehet megjósolni biztosan, hogy hányan.

 

Ez a szám is fikció mint a többi. Minden mértékadó kutatás azt mutatja, hogy teljes életszerűtlen feltételezés az, hogy a határon élő magyarok állampolgárságuk megszerzését követően ezekért az európai mércével mérve sajnálatosan alacsony szintű, megélhetést egyáltalán nem biztosító és döntő többségében nem alanyi jogon, hanem rászorultsági alapon vagy járulékfizetés fejében járó ellátások vagy európai átlagbérek töredékét kitevő bérek érdekében tömegesen hagynák ott egzisztenciájukat, vagyonukat és szülőföldjüket. Hiába magasabbak relatíve az itteni bérek, a megélhetés,  otthonteremtés  és fenntartás költségei is arányosan magasabbak, tehát nincs miért ide özönleni. A nem magyarok állampolgárság szerzését az eljárás során ki kell szűrni, egyébként a népszavazási kérdés, az ismérvek meghatározását az országgyűlésre bízza. A magyar igazolvány  megszerzésének jelenlegi kritériumai pedig igény szerint szűkíthetők, tágíthatók, ez egy egyszerű feles törvény.

 

A jelenlegi állampolgársági törvény kedvzeményes honosítási szabálya szerint elég az itteni 1 évi lakás és megélhetés igazolása mellett a magyar állampolgárásgú felmenő és a magát magyarnak vallás, tehát ennek a színromán is megfelel, ha sikerrel leteszi a vizsgát.

 

Egyébként meg akik most viszalökdösnék a határon túli magyarok segítségért kinyújtott kezét pénzügyi okokra hivatkozva, miért nézik tétlenül, hogy az itthoni lakosság sajnos egy nem kis része visszaél a szociális háló adta lehetőségekkel és közteherviselés nélkül élősködik, ez miért bocsánatos dolog, miért nem teszünk ez ellen valamit, hiszen azt is lehetne számogatni, hogy ez nekünk adófizetőknek mennyibe kerül.

 

Szlovákia EU csatlakozása után sem települtek át a felvidéki magyarok, pedig kvázi állampolgári jogok EU polgárként megilletik őket. Maradtak helyükön és döntő szerepük van munkavállalóként abban, hogy a határmenti magyar nagyvállalatok egyáltalán még működhetnek (Suzuki- Esztergom, Nokia Komárom, Rába, Audi -Győr).

Költségek:
Vannak állítások, amik azt mondják, hogy ez nyereséges lesz, ez nem igaz, nem nehéz kitalálni, hogy a betelepülök, vagy a szolgáltatás igénybevevők nem hoznak óriási befektetéseket ide. A fenti szolgáltatások 800.000 fővel számolva minden adófizetőnek havi 13.900 Forintot jelent, tehát adófizető családonként Kb.: 24.000 Ft/hó

Ezt az állam adóemeléssel tudja csak kompenzálni.

Ez súlyos tévedés, mi több hazugság. Ha feltételezünk egy szerény mértékű áttelepülést (nyilvánvaló, hogy 800 ezer képtelenség) akkor a bevételi oldalon számos tétel jelenik meg, nézzümk egy számítást 10 ezer családra (egy család= 2 munkavállaló felnőtt, 2 gyermek és 2 nyugdíjas):

- lakásvásárlási illeték (hiszen valahol laknia kell egy családnak)  8,2 milliárd 

- fogyasztáshoz kapcsolt adók                                      15  milliárd

(a jövedelmet itt költik el)

- jövedelemhez kapcsolt adók                                        15,5 milliárd

(jövedelemszerzés nálkül képtelenség itteni életvitelt fenntartanai)

összesen : 39 milliárd bevétel és ezzel szemben kb. 25 milliárd kiadás, tehát az egyenleg 14 milliárd plusz évente. Ehhez jön hozzá megtakarításként a munkaerő oktatási és képzési költsége, amely 5-20 millió forint /fő, szakmától függően.

800 ezer főre  számítva 183 milliárd plussz az egyenleg, minden család évi 600 ezer plusszot hoz, ez minden itteninek  18.300 forint bevételt hoz.

Az utóbbi 15 év adatai szerint az áttelepülés inkább az aktív, munkaképes, iskolázottabb rétegeket érintette, akik viszont nem szociálisan rászorultak, ellenben a közteherviselésben tisztességes módon résztvevő adófizetőkké váltak, ráadásul az ország megtakarította képzésük, oktatásuk egy főre jutó több millió forintos költségét is (ez egy orvos esetén kb. 20 millió forint). Eddig a határon túlról kb. 4500 magyar orvos jött át, ezzel már 10 milliárdot spóroltak az államnak.   Ha tehát lesz esetlegesen áttelepülő akkor az például az egészségbiztosítási ellátórendszer javára átlagosan fejenként havonta kb. 8000,- Ft többletbevételt hozna, mivel a munkaképes személyek kisebb mértékben veszik igénybe a szociális és egészségügyi ellátást

Erkölcsi vonatkozások:

Az egyik álláspont szerint a határon túli magyarok helyzetén kötelességünk segíteni, erre szimbolikus megoldás a kettős állampolgárság. A másik álláspont szerint a betelepülő magyarok értelemszerűen elhagyják Erdélyt, és helyükre románok költöznek, így 10-15 éven belül, az ott maradó öregek kihalásával nem lesz magyar szó Erdélyben.

Ez megint a tömeges áttelepülés téves koncepcióján alapuló fikció. Ha ennyire rettegnek az áttelepülési korlátok ledölésétől, akkor miért nem ellenzik az EU bővítést, hiszen az EU szabad munkaerőáramlási, személy mozgási és tőke szabad áramlási szabályai szerint 2007-től már "23 millió" román zúdulhat be hozzánk. Az "értelemszerű elhagyás" feltételezése az erdélyi magyarság nem ismeréséről tanúskodik, hiszen ők azok akik legszilárdabban ragaszkodnak magyarságukhoz és szülőföldjükhöz, amit egy tál lencséért nem fognak feladni.

Néhány érdekesség:

Interneten találtam olyan hirdetést, ahol a külhoni magyaroknak bejelentett lakcímet árulnak, a családi pótlék feléért. (jó üzlet egy lakásba akár 30 család is bejelenthető)
Ha betelepülnek az aktív romániai magyarok, akkor nem tudnak a román parlamentbe képviselőt delegálni, így képviselet nélkül maradnak az ott élők. Ezért a kezdeményezést az RMDSZ sem támogatja.

Az RMDSZ támogatja az ügyet, mint az összes határon túli magyar szevrezet, ezt legutóbb a MÁÉRT-en egyöntetűen kinyilvánították. A kedvezményes honosítás lehetőségét ma is biztosítja a jelenlegi állampolgársági törvény a magyar nemzetiségűek számára, de az egy év magyarországi letelepedettként eltöltött időt, megfelelő megélhetés és lakhatás igazolását kívánja meg, tehát kifejezetten áttelepedésre ösztönöz. Éppen ezen kíván változtatni a népszavazási kezdeményezés. Aki nagyon át akar települni, annak számára most is nyitva áll a lehetőség, ezzel élnek is, de a jelzettek szerint egyre csökkenőbb számban. Az áttelepülési folyamat dinamikus része már egyértelműen lezárult, aki el akart menni az el is ment, nem csak ide, de a világ minden tájára is. Szülőföldjén pedig a magyarság azon öntudatosabb része maradt, akik számára mindennél fontosabb a helyben maradás és boldogulás megvalósítása.

A hirdetés blöffnek tűnik, mert jelenleg ez kivitelezhetetlen.

A lakcímbejelentés feltétele a Magyarországon történő életvitelszerű tartózkodás, tehát nem igaz az, hogy a lakcímbejelentés ezen előfeltétel nélkül megtehető. Ennek ellenőrzése a jegyző feladata. A végrehajtási szabályok szerint ugyanis a bejelentett lakcím valódiságát az adatok alapján a jegyző ellenőrzi. Amennyiben a bejelentett lakcím nem valós vagy a bejelentőlapot a szállásadó nem írta alá, vagy a bejelentés egyéb okból nem felel meg a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, a bejelentkezést el kell utasítani. Ha a jegyző a bejelentkezés elfogadása után állapítja meg, hogy a bejelentett lakcím nem valós, a lakcímet a nyilvántartásban „fiktív” jelzéssel szerepelteti mindaddig, amíg a polgár valós lakcímét be nem jelenti. Ha a polgár igazolja, hogy a lakásába bejelentkezett személy ténylegesen nem lakik ott, a jegyző szintén fiktívvé nyilvánítja a lakcímet.

 

Az egyébként megalapozatlan aggodalmak eloszlatását, továbbá az amúgy is csekély áttelepülési szándékok tompítását jól szolgálná és egyúttal lakcímbejelentésekkel kapcsolatos bármilyen visszaélést kizárhatná, ha a külföldön élő magyar állampolgárok – mai is létező, jelenleg önkéntes - nyilvántartásába való felvételt kötelezővé tennénk, és a kedvezménytörvény kedvezményeit a nyilvántartásban szereplő magyar igazolvány tulajdonosok számára az állampolgárság megszerzése ellenére biztosítaná. Ha viszont a külföldön élő, magyar igazolvánnyal rendelkező, magyar állampolgár magyarországi lakcím bejelentést tenne, akkor a külföldön élő magyar állampolgárok nyilvántartásából törölnék és ezzel elveszítené a kedvezményeket, emiatt pedig nem fog „fiktív” lakcímbejelentést tenni senki. Másrészről semmi akadálya nincs annak, hogy a lakcím bejelentésre vonatkozó jogszabályokat úgy módosítsák, hogy az életvitelszerű magyarországi tartózkodás feltételének igazolását még szigorúbb kritériumokhoz kötik. De az is megoldás lehet, hogy ha a határon túli magyar állampolgár itteni lakcímet szeretne bejelenteni, ahhoz neki igazolnia kell azt, hogy a saját államában a lakcímét megszüntette.

 

Nem ide tartozik, de a kedvencem a korház privatizációról szóló szavazás, itt egy olyan törvény megsemmisítéséről kell szavazni, amit már rég hatályon kívül helyett az alkotmánybíróság. Jellemző sajátosságunk, olyan feleségtől akarunk elválni, akit még nem is vettünk el…

MInt a többi állítás ez is téves: ezen népszavazási kérdés első része önállóan is megáll, azaz: akarjuk-e, hogy az egészségügyi intézmények állami, önkormányzati tulajdonmban maradjanak.

És még egy ehhez! Ezt a FIDESZ és a Munkáspárt közösen kezdeményezte.
Zseniális fordulat a szélsőjobbos Csurkától a szélsőbalos Thürmerig.


És végül maga a népszavazás 3.000.000.000 Forintba kerül, amit az adófizetők állnak...

Ez is tévedés, mert a kettős állampolgárság témájú népszavazás csak 50 millió forint többletet okoz, mert annak megtartására a kórház privatizációval kapcsolatos népszavazás napján kerül sor, így rendelkezik a népszavazást elrendelő országgyűlési határozat (82/2004. (IX.15) OGY hat.)