A Magyar K�zt�rsas�g c�mere, t�rt�neti �ttekint�s. Alkot�elemei a k�z�pkorb�l sz�rmaznak. A h�tszer v�gott mez� (az �rp�d-s�vok) a 13. sz�zadban jelent meg el�sz�r az uralkod�i pecs�teken - v�lhet�leg Arag�ni�b�l ker�lt hozz�nk. Ett�l kezdve az uralkod�h�zhoz kapcsol�dott csal�di c�merk�nt. Az Anjou kir�lyok �r�k�s�d�si jogukat hangs�lyozand� megtartott�k, �s kieg�sz�tett�k az anjouk csal�di c�mer�ben szerepl� liliommal. Ennek nyom�n a 15. sz�zadban a vegyesh�zi uralkod�k t�bnyire szint�n beillesztett�k saj�t csal�di c�mer�kbe. A biz�nci sz�rmaz�s� kett�skereszt a 13. sz�zadt�l szerepel a magyar kir�lyok c�mer�ben, mint a kereszt�ny kir�lyi hatalom jelk�pe, kezdetben p�nz�rm�ken jelenik meg, III. B�la kor�ban el�sz�r pajzson. A h�rmas halom a szak�rt�k szerint eredetileg csup�n al�t�maszt�sul szolg�lt, a magyar heraldika ugyanis nem kedvelte az �n. „lebeg�” �br�zol�sokat. A 14. sz�zadb�l m�g ismert olyan c�mer�br�zol�s, amelyen csup�n egy domb van, ez a 15. sz�zadra alakult h�rmas halomm�. A korona – amely szint�n az uralkod�i hatalom jelk�pe – szint�n a 15. sz�zadban ker�lt a kereszt al�. A 15. sz�zadt�l kezdt�k az uralkod�i c�mert egyben orsz�gc�mernek tekinteni, a magyar c�mer alapelemei, a pajzs tetej�n a Szent Koron�val a mai form�jukban a 16. sz�zad elej�n r�gz�ltek. A 16. sz�zad elej�n a c�mer elemeinek saj�tos �rtelmez�st kaptak, eszerint a kett�s kereszt az apostoli kir�lys�gra utal, a h�rmas halom h�rom hegycs�csot, a T�tr�t, a M�tr�t, a F�tr�t, a h�tszer v�gott mez� n�gy ez�st s�vja n�gy foly�t, a Dun�t, a Tisz�t, a Dr�v�t �s a Sz�v�t jelk�pezi. (Annak ellen�re, hogy a Sz�va nem magyar foly�, ugyanis Horv�torsz�g a Magyar Szentkorona orsz�ga ugyan, de nem tartozik a szorosan vett Magyarorsz�ghoz.) A c�mert m�r a k�z�pkor v�g�n is gyakran haszn�lt�k a t�rsorsz�gok c�mereivel egy�tt. 1849-ben a Habsburgok tr�nfoszt�s�t k�vet�en leker�lt a c�mer tetej�r�l �s a kett�s kereszt al�l a korona, �s - a pajzs form�j�nak megv�ltoz�s�val kialakult a Kossuth-c�mer. Az 1867. �vi kiegyez�st k�vet�en a jelenlegi c�mert nevezt�k kisc�mernek. Az �.n. k�z�pc�mer k�zep�n ez szerepelt, k�r�l�tte a t�rsorsz�gok (Horv�torsz�g, Erd�ly, Szlav�nia, Dalm�cia, Fiume) c�merei. Az Osztr�k-Magyar Monarchia Nagyc�mere nem k�sz�lt el, id�nk�nt a k�tfej� sast �br�zolt�k, egyik sz�rnya alatt a magyar, m�sik sz�rnya alatt Ausztria (alkotm�nyos megnevez�se szerint: a Birodalmi Tan�csban K�pviselt Orsz�gok �s Kir�lys�gok) k�z�pc�mer�vel. 1918-ban az I. K�zt�rsas�g a Kossuth-c�mert tekintette �llami jelk�p�nek. 1919. v�g�n a Magyar Kir�lys�g c�mere a kor�bbi Kisc�mer lett, k�t oldalt a c�mert tart� angyalokkal kieg�sz�tve. 1946-49-ig ism�t a Kossuth-c�mer a magyar �llam c�mere. 1949-ben R�kosi�k szovjet mint�ra �j c�mert terveztettek. Ezen b�zakoszor� �ltal k�zrefogott k�k mez�ben l�v� b�zakal�szt �s kalap�csot (mint a paraszts�g �s a munk�ss�g jelk�p�t) a c�mer cs�cs�n l�v� v�r�s csillagb�l kiindul� napsugarakat vil�g�tottak be (R�kosi-c�mer). A c�mer a z�szl�ban is szerepelt, az 1956-os forradalomban ezt a felkel�k kiv�gt�k a z�szl�b�l. R�vid ideig ism�t a Kossuth-c�mer volt haszn�latban. 1957-ben ism�t �j c�mert k�sz�tenek. Ez abban t�rt el a R�kosi-c�mert�l, hogy a k�k mez� el� egy nemzeti sz�n�, hajl�tott oldal� (l�nyeg�ben a Kossuth-c�merb�l sz�rmaz�) pajzs ker�lt (K�d�r-c�mer), �s a b�zakoszor�t a bal oldalon nemzeti sz�n�, mig a jobb oldalon v�r�s sz�n� szalag fonta be. Forr�s: Szabad Lexikon.