A Szentkorona Tan

A k�zv�lem�nyben ma is �l az a tudat, mely szerint a Magyar Szent Koron�t II. Szilveszter p�pa k�ldte/adta Szent Istv�nnak, az els� magyar kir�lynak. A hat�rainkon k�v�li magyars�g tudat�ban az anyaorsz�gbeliek�n�l sokkal er�sebben �l az a tudat, mely szerint a Magyar Szent Koron�hoz hozz� tartozik a K�rp�t-medence eg�sz ter�lete. Ennek oka az a jogviszony, melynek �rtelm�ben a K�rp�t-medence a Magyar Szent Korona tulajdona. Ebb�l k�vetkez�en a K�rp�t-medence minden polg�ra, aki a Magyar Szent Korona uralma alatt ker�lt be a K�rp�t-medenc�be, a Magyar Szent Korona polg�ra. Ez a jogi helyzet az�rt �ll fenn, mert 1038. augusztus 15-�n Nagyboldogasszony napj�n Szent Istv�n magyar kir�ly Sz�kesfeh�rv�rott a Mennybe emelt Sz�z M�ria templom�ban orsz�g�t a Magyar Szent Korona k�p�ben a Mennybe emelt Sz�z M�ri�nak aj�nlotta fel. Ez az �g �s a F�ld k�z�tt k�t�tt szerz�d�s a K�rp�t-medenc�t Sz�z M�ria orsz�g�v� tette, �s ez�rt ezen a jogi helyzeten a f�ldi hatalmak nem v�ltoztathatnak. A szentkorona-eszme Szent Istv�n tudatos politikai �s �llamjogi alkot�sa.

A t�rzsi szervezet felboml�sa �s a megyerendszer bevezet�se sz�ks�gess� tette, hogy a K�rp�t-medence eg�sz szabad lakoss�ga sz�m�ra Istv�n kir�ly jogi biztos�t�kot adjon a kiv�lts�gok megtart�s�ra �s a kir�ly lev�lthat�s�g�ra. Ennek legegyszer�bb m�dja ez volt, hogy Istv�n kir�ly koron�j�t �nmaga (pontosabban a mindenkori kir�ly) az orsz�g f�l� helyezte. Szent Istv�nnak "Intelmei" szerint a Magyar Szent Korona jelk�pezi az orsz�got, mint ter�letet, az orsz�got, mint egy uralom al� tartoz� n�pess�get, a k�zigazgat�si int�zm�nyrendszert, az apostoli kereszt�ny hitet, az apostols�got, az uralkod� szem�ly�t, az uralkod�i tulajdons�gokat �s k�pess�geket, az igazs�gos �t�lkez�st �s a jogi int�zm�nyrendszert, a t�rsadalmi t�relmet, az orsz�g v�delm�t �s az orsz�gban lak�, egy�tt�l�, vend�gk�nt befogadott idegen n�peket. Szent Istv�n Intelmei fi�hoz, Imre herceghez a 720-as izlandi alkotm�ny ut�n a vil�g m�sodik alkotm�ny�nak �r�sban megmaradt eml�ke.

A szentkorona-eszme, mint �llamjogi rendszer alkalmas arra, hogy ma is jogi, t�rsadalmi rend�nk k�z�ppontj�ban legyen, ugyanis ez kereszt�nyi, t�relmes, befogad� - nem kirekeszt� -, ugyanakkor nemzetv�d� �s megtart� er� is. "A Szentkorona-tan nem csak eml�ke egy dics� m�ltnak, hanem, k�telez� �rv�nnyel b�r� k�zjogi tan. A Szent Korona �l� szem�lyis�g volt�t �s a Szentkorona-tan hat�lyos k�zjogi tan volt�t nem k�rd�jelezheti meg az a sajn�latos t�ny, hogy a mai magyar t�rv�nyhoz� hatalom nemcsak, hogy nem ig�nyli a Szent Korona k�zjogi tana seg�ts�g�t, de nem is tekinti �l�nek, illetve hat�lyosnak, m�rpedig a Szent Korona a mai magyar t�rsadalom akarat�t�l is f�ggetlen�l az, ami volt, aminek hossz� �vsz�zadokon �t tekintett�k. a magyar �llamhatalom alanya, a Szentkorona-tan pedig a t�rt�nelmi magyar alkotm�nynak �ppen az a k�zponti elm�lete, amely hat�lytalan�thatatlans�ga �ltal legf�bb biztos�t�ka a magyar k�zjog folytonoss�g�nak" (Kocsis Istv�n).

A Szentkorona-tant soha vissza nem vonta alkotm�nyosan �ssze�lt magyar t�rv�nyhoz�s. Az 1920. �vi magyar nemzetgy�l�s a jogfolytonoss�g k�rd�s�t �rdemben a Szentkorona-tan szellem�ben t�rgyalta. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n Magyarorsz�gon a magyar nemzeti �ntudat elsorvaszt�s�t korm�nyprogram szintj�re emelt�k; az idegen hatalom kiszolg�l�i megpr�b�ltak mindent megtagadtatni a magyar n�ppel, ami nemzeti �n�rzet�t megtarthatta volna. Az 1990-ben �ssze�lt rendszerv�ltoztat� orsz�ggy�l�s sem a Szentkorona-tan, sem a jogfolytonoss�g jelent�s�g�t nem tudta felfogni. A t�rv�nys�rt�s jogot nem alap�t elve alapj�n a magyar t�rt�nelemben mindig - 1790-ben, 1865-ben �s 1920-ban is - helyre�llt a jogfolytonoss�g csak az 1990-es orsz�ggy�l�s tagjai nem mert�k felvetni a jogfolytonoss�g helyre�ll�t�s�nak a k�rd�s�t.